Burok

Mármost azt találtam ki, hogy én liba/kacsamájat szeretnék sütni, egészben és zsírban kihűteni, majd jól felfalni, lila hagymával.
A gondolatot tett követte és Borsimmal elmentünk a henteshez. Volt egész kacsájuk, és abból kiadták nekünk a májat és a hájat. Igenám, de szét kellett előtte, természetesen bontani a kacsát.
Persze Borsi tágra nyílt szemekkel figyelte a hentes, hogy mit ügyködik, és közben kérdőn nézett rám. Én meg nem köntörfalaztam, szépen elmondtam neki, hogy az egy kacsa, és husi és megesszük. Ő meg csak nézte érdeklődve majd egy idő után csak ennyit szólt? -Háp-háp!?!
Közben odajött egy néni a cekkerével, és megállapította, hogy ő aztán egy igen komoly vevő, mert annyira figyel, mintha bizony a következő kacsát már neki kellene szétszednie.
Én meg akkor, és ott rájöttem, hogy valami ilyesmit jelent, ha a gyerek nem burokban nő fel.
Vagy nem?

a torta

Majszi 3 éves lett 19-én, most hétvégén köszöntöttük fel, és egyben megültök Borsi fiam ezévi 2. nevenapját is.
Sacher tortát sütöttem és mondhatom nagyon fincsi volt, mutatom mennyire:





Ezt a tányértisztáranyalást az anyukájától tanulta a gyerek, aki egyszerűen nem tud leszokni róla, ha vmi finomat ehet, utána bizony következik...

játszótéri esetek

Nem lett semmi baja, szerencsére, még csak nem is sírt!

netovább

A mai napunk nagyon jól kezdődött, Borsi ugyanis 7:20-ig aludt. Aztán minden elromlott. Semmi kedvem ebben a rossz időben kimozdulni Borsival. Akkora műsor van amíg felöltöztetem, hogy senki el nem hinné nekem. Mondom neki, hogy megyünk a játszira. Ó, örül, ölelget meg minden. Aztán nem akar öltözni. Nem engedi, hogy elrakjam a teáját, azt ő akarja hozni, plusz még néhány plüss állatot, kis törölközőt és kispárnát. Ja, és akkor eszébe jut a cumi. Mindent eldob, bekapja, és kezdi összeszedni a cókmókját. A kabátról hallani sem akar, és a sapkát ne is lássa. Mindezen műsor kíséretében, valahogy kijutunk az ajtón és már a liftbe is beszálltunk. Lent közli, hogy fázik és nem is akar a játszira menni, -a kérdéseimre felelgetve. Azért csak elmegyünk, ott esik egy extra nagyot, amit éppen videózok, hozzáteszem most először vittem a gépet, hogy egy kicsit feldobjam magam -gondoltam, majd jól fényképezgetek, videózok. Este majd Apisz felteszi a videót. A sapkáját húzza nyúzza, sehogyan sem tűri magán, a keze jég hideg, na mondom menjünk a piacra vegyünk egy sapit, sálat, kesztyűt. Útközben leönti magát gyümölcslével.
Hazakecmergünk, de útközben elalszik, pedig egész úton beszélek, hogy ne aludjon már el. A lépcsőházban alig bírom felrázni, úgy átadja magát az alvásnak, mire nagy kábán kinyitja a szemét az én szívem leáll az ijedségtől.
Feljövünk a lifttel, közben keresem a lakáskulcsot, nincs. Bennhagytam az ajtóban, kívülről persze. Eddig semmi nem hiányzik, hála a Gondviselésnek ez az alkalom nem szült tolvajt!
Remélem mára már kidühöngte magát a sorsom!
Néhány kép a felújítás utolsó előtti szakaszából. Még a függöny és a karnis van úton.

előtte:

régi bútor, régi tv

közben:
új tv, semmi bútor

apa és fia gőzerővel az utolsó simítások

utána:
új bútor, új tv

a tévét imádjuk a legeslegjobban :), ahogy Kati mondta: -Akkor most megnéztek mindent!? -Igen, meg!

aluszik

Dél óta alszik, én meg itt várok a rakott krumpli összeállításával, mert szeretném ha ő szeletelné fel a főt tojást. Már 2* bementem ellenőrizni veszi-e a levegőt.

fityisz

ilyenek vannak

Megint hozzáfogtunk pesztós csigát sütni, Borsi 4db-ot evett meg, imádja, és csinálni is, mert együtt csináltuk. Úgy lisztezte a tésztát, mint senki más :) kente a pesztót szórta a sajtot.

a kettő kombinációja:

A homlokán megint van egy kék plezúr. Vállajon, indulás előtt 3 perccel, elesett és beütötte. A szeme viszont már rendben van.

torna

Ma átdöcögtünk a közösségi házba csiribiri tornára. Gyermekem felvette megfigyelő állását és nem nagyon lehetett őt ebből kibillenteni :), csak állt és összevont szemöldökkel figyelte az eseményeket. A végére kicsit feloldódott, biztosan minden alkalommal jobb lesz a helyzet.
Elkezdődött a felújítás utolsó szakasza, amikor is a nappaliban kicseréljük a szekrényt. Idén másodjára fogok neki a nullára ürítésnek, de ez alkalommal már hathatós, sőt nyolcnyatós segítségem is van:

Szerencsére Borsim már meggyógyult, nem folyik az orra, és semmi baja. Apája is rendben van már, ugyanis együtt betegeskedtek.

mi segítünk

segítsetek Ti is!
Szombaton 10-14-ig vár egy kamion a feltöltésre, a Lurdy Háznál. itt van lista is, hogy mire van a legnagyobb szükség! Mi viszünk kávét!

osztálytalálkozó

20 éve ballagtunk el az általános iskolából, és most hétvégére szerveztem meg az osztálytalálkozót. Túl sok az a 20 év egyetlen estére, a legközelebbit 5 év múlva tervezem.
A csoportképet nem merem feltenni, bár a Kelet-Magyarországban majd megjelentetem még a héten ;)

csiga (ák)

Megkezdődött a színváltás a szemhéján a gyermeknek, most éppen sárga és lila.:(
Az orra még mindig folyik, most már nem fogjuk megúszni a doktornénit.
Mostanság már mondogatja, hogy Apa és, hogy Papa :D egyik reggel, ébredés után már a sok anya, anyaaa annnya mellé becsúszott néhány aaapa, aaapppa is. Apája oda van meg vissza :)

Ma pesztós csigákat sütöttem, és nagyon fincsi lett leszámítva, hogy egy kicsit kevés pesztót tettem bele :) A kenyérsütő gépben dagasztottam a tésztát, elsőre rossz programmal és kissé meg is sütötte...másodjára már eltaláltam a helyes programot és minden ment, mint a karikacsapás.

sokkk

Én imádok mindent ami újdonság és szép és hasznos vagy ezek közül csak az egyik, de ez már nekem is sokkk

tejföl

Vacsora. Töltött káposzta. A fiúk már a megterített asztal mellett ülnek, én még matatok a konyhában.
Ekkor Apisz:
-Hozd már lécci a másik tejfölt is, mert ez nem lesz elég.
-ok! keresem hűtőszerte, nincs.
-Lent van valahol.
-Én nem látom sehol, biztosan hoztál?
-Persze, odaadtam a gyereknek, hogy adja neked, hogy tedd a hűtőbe.
-Én nem emlékszem, biztosan nem kaptam meg, máshol lesz.
Körülnézek a konyhában, a gyerek kedvenc helyein, nincs sehol.
-Az nagyon ciki lesz ha olyan helyről kerül elő, ahová a gyerek nem tehette.
Eszünk.
Közben a szemünk jár, kihajolok a tálalószekrény hozzám közelebbi ajtajához belesek, nincs. Kisvártatva Apisz is kihajol a saját ajtajához, beles, nincs.
Befejezzük az evést, lepakolok, közben kérdezem:
-A kukában megnézted?
-Meg, de nem túrtam fel.
Én feltúrom, nincs.
Már a nappaliban keresgélünk, szennyes tartó, könyvespolc, nincs.
-Apisz biztosan vettél tejfölt.
Kissé megsértődve:
-Persze, határozottan emlékszem, hogy a gyerek kezébe adtam, hogy adja neked, hogy tedd a hűtőbe.
-Nem értem akkor hol lehet?! Megvan a blokk?
Nagyon megsértődve:
-Gondolom a pénztárcámban van.
Én nem keresem elő, lapítok. Egyszer csak, már nem hagyja nyugodni Apiszt sem, és előveszi a blokkot.
-Én vagyok a hülye, nem is vettem tejfölt!
- :D :D :D
- :D :D :D

Mentségére legyen mondva, nagyon rossz napja volt szegény Apiszunknak!

Robert Edwards

Lombikbébiket köszönhetünk az idei orvosi Nobel-díjasnak

Köszönjük, nagyon szépen köszönjük!

Látnátok a vesztest...

történt egy kis összetűzés az egyik székkel:



A tapasz csak "fájdalomcsillapításra" van fent, ott nincs sérülés, "csak" a duzzanat a sérülés.