ma: konyhában

Főzzük a vacsorát. Majonézes krumpli, rántott hal.
Az előbbit minden baj nélkül együtt összeraktuk. Aztán következett a hal sózása. Közben a szálkáról témázunk.
Anya, hol van a szálka mutasd meg.
Mutatom neki, de látom, hogy nem nagyon érti, gondoltam lesz ami lesz nyúljon hozzá és tapintsa ki a szálkákat. Tapogatja is, bólogat is, hogy érzi, szúr itt ott, aztán ó anyám lenyalta az ujját :( váááá
gyors szájöblögetés, kézsikálás, hegyi beszéd ezerrel .... meg is sajnáltam, mondom jól van jól, mostmár biztosan nem felejted el, gyere segíts sózni, sóz, sóz egyszercsak megint lenyalja az ujját. Hát mondom, most mondtam el, hogy nemáááár
-De anya ez csak só volt!
hát így készült a mai vacsi, remélem nem lesz baja
ha majd nagy séf leszel kisfiam, mondhatod, hogy 3 évesen már a nyers halat ízlelgetted
bár manapság már kisebbek is szusin tengődnek egyes körökben