NándiLilypie Kids Birthday tickers

2010. december 31., péntek

2011-II


BUÉK!

2011


BUÉK!

2010. december 26., vasárnap

ünnepi




BOLDOG KARÁCSONYT!

leltárilag:
Sok-sok, tervezett, de el nem készített kaja.
Az évi egy halfogyasztás kipipálva.
Borsi eddig 2* húzta magára a karácsonyfát.
Ötösével eszi a szaloncukrot.
Mostanra annyira náthás vagyok, hogy semmi ízt nem érzek.
A kézi habverőt meghozta a Jézuska.
Jókat mesenézünk és alszunk együtt.

2010. december 17., péntek

Kedves Jézuska

A mézeskalácsok díszítéséhez irókát gyártottam. Nem hittem el, a recept írójának, hogy 1 tojás fehérje elég hozzá, ezért mindjárt kettőből csináltam. Több iróka, mint mézeskalács. De nem is ez a lényeg, hanem a tojás 20 perces verése közben a román illetőségű, édesanyámtól lenyúlt, kézi mixerem elfüstölt.




Ha a Jézuska nem is veszi az adást, Apiszom már sokatmondóan bólogat:DDD

2010. december 16., csütörtök

betegek vagyunk

Jól megfáztunk Borsimmal! Hétfőn kezdődött, kedden orvos, azóta próbálunk kikecmeregni belőle. Nem semmi a beteg Borsi, nyűgös, hisztis, nem alszik napközben.
Persze ez rám is igaz, viszont miután csak Neo Citrán van itthon, abból iszogatok, és azt tapasztalom, hogy jócskán felpörget;)
Ma oly nagyon, hogy gyorsan megsütöttem egy adag mézeskalácsot, mégpedig életem első mézeskalácsát. Egyenlőre beletörik a fogunk, de ez így jó.



2010. december 13., hétfő

Parmigiano-Reggiano

Tegnap hirtelen felindulásból vettem egy darabka Parmigiano-Reggianot a Corában. Gondoltam csinálok megint pesztós csigát. Aztán végül lasagnet csináltam ma, és amint reszelem a besamel mártásba a parmezánt, ott terem Borsi fiam. Ő aztán meg nem enne egy darab sajtot. A szeme mindig kívánja, de aztán kiköpi legyen az bármilyen. Mit lehet mégis tenni ha gyerek kér, hát az anyja ad neki. Leharapott belőle egy darabkát, és nem köpte ki, de nem ám, hanem kért még egy harapást. Na, ekkor döntöttem el, hogy a hétvégén kapott pénzből, amit Jani papa és Eci mama adott, hogy vegyünk Borsinak és magunknak is vmit karácsonyra, bizony 2, 3 és 4 éves Parmigiano-Reggianot fogok venni-mármint ha kapok. Ez lesz az ozsonna 24-én :)
Hát ennyit kisfiam a hintalóról, amit eredetileg terveztem, majd később megköszönöd ;)
Aztán Giorgio Locatelli könyvében meg van a magyarázat is: a parmezán tartalmaz bizonyos glutaminsavat, amit az emberi szervezet is előállít, legfőképpen az anyatejben.
Neki szegénykémnek, meg nem sok jutott anyatejből :(. De most kisfiam pótolunk!!!

2010. december 9., csütörtök

Anya, hoppá!

Ma másodjára támadt fel benne az igény, hogy szeretne bilire ülni. Néhány napja még csak úgy "szőröstül-bőröstül" ült rá a bilijére, de ma már megengedte, hogy levegyem róla a pelust. A nadigrágot már magának tolja le.
Szóval nagyon boldog vagyok, hogy mindenféle tukmálás nélkül, kivártuk amíg ő akar bilibe virítani. Most egyenlőre nem sikerült, de ez is eredmény, hogy ráült és próbálkozott! SZUPER!
Persze 5 másodpercenként felugrott és rohant a wc-be egy szelet WC papírért...azt hiszem igazából ez a része motiválja :D Imádni való volt, amikor végül bepissantott a gatyába, és szólt!
-Anya, hoppá! megzabálom
Ráment egy napja, de nagyon ügyesen megtanult buborékot fújni. Amit akar, ahhoz végtelen türelemmel áll hozzá.

Borzalmasan tombol a tél, fúj az erős szél és esik is vmi eső-hó kombó! Mi pedig itt a közel 30 fokos lakásban csak ilyen lazán nyomjuk:




Megyek is lefekszem, hagyom hogy elringasson a szél itt a kilencediken!

2010. december 6., hétfő

Erre rá

ma reggel (mit reggel? hajnalban!) mire ébredünk, még a kirakott csizmát is megtömi a Télapó.



Mikulás

Szombaton sajnos apának dolgoznia kellett, így ketten kerekedtünk fel Borsómmal, mert a mama meghívott minket egy overálra. Útközben találkoztunk egy LMP-s télapóval, a téren osztogatta a gyerekeknek a csokimikit meg a mandarint. Borsi nagyon megörült neki, magától értetődően ment és vette el a szajrét.
Vasárnap viszont megadtuk a módját a Mikulás várásnak. Katival, a kimenős helyünkön (Don Pepe), foglaltunk helyet vagy 2 hete a Mikuláspartyra. Nagyon kitettek magukért a rendezők, a gyerekeknek vagy 2 óra hosszán keresztül csináltak programokat. Énekeltették, táncoltatták őket. Kérdezz-feleleket játszottak, ajándékokért. Borsival pedig jól elvoltunk a játszóházban. Gond nélkül vetette be magát az ugrálóvárba, ami tele volt nagyobb gyerekekkel. Úgy húztam ki a lábánál fogva, hogy most inkább kívül játszunk vmit :). Aztán egyszer csak eltűnt a zenész bácsi, és megjelent a Mikulás. (Ezt az összefüggést, este tárta fel nekem Apisz :) ) Név szerint szólított mindenkit és valamennyit felolvasott a csomagokhoz készített anyai intelmekből. Borsinak elmondta, hogy nagyon ügyesen tudja már a CSiribiri tornát, és hogy csökkentse a cumizást. Sajnos nem említette, hogy engedje, hogy levágjam a haját :(
Kati rosszabbul járt, Majánál és Rékánál több mindent hagyott figyelmen kívül a Miki :)
Ezek után megvacsoráztunk, és nagyon fáradtan indultunk haza, a mínusz sok fokban.


2010. november 29., hétfő

szelídből vadat

Kati lelt rá erre a jó kis sütireceptre, tegnap meg is kóstoltuk náluk, ma meg is csináltam Borsinak, most míg aluszik. Borzalmas, hogy semmi kézügyességem és türelmem az emberkét illetően, de azért csak fog neki tetszeni :). Ahogy Apisz jegyezte meg miközben csomagoltam a hétvégén az ajándékokat és nem ment vmi jól, az sem: Nem baj Anyó lelkesedéssel pótolod!
Íme a lelkesedésem:



A frankfurti leves osztatlan sikere:
A mandarinevést a múlt héten sajátította el az eddig narancsfilén nevelkedő kisfiam. Kiszívta a levet a kis cikkekből és a többit kiköpte. Kb.3 mandarin meggyötrése után rájött, hogy mi a szitu, és azóta nagyon szereti, főleg, mert pucolni is tudja.




Közben persze a Csiribiri tora nem maradhat el, félszemmel követi az eseményeket a tv-ben.

2010. november 26., péntek

egy pillanat és kezdődik

Ma megint meglátogatott minket a védőnéni. Beszélgettünk óvodáról, ortopédiáról, szemészetről, szobatisztaságról, a tej bevezetéséről.
16-án szemvizsgálatra viszem Bogyót.
Szerdán Apisz kivett egy nap szabit és beszereztük a karácsonyi ajándékok 70%-át, a többit meg megrendelem Interneten. Vasárnap pedig az első adventi naptárát felszereljük Borsinak, és minden nap kidagad majd az egyik zsebe :) Remélem.

Tegnap megkérdeztem Katit MSN-en:

Timi és Nándi üzenete (11:44):
Az adventi naptárba ki rakja a cuccokat?
Kati és Feri üzenete (13:13):
én
nehogy kitedd üresen és várj

Aztán kiderült, hogy az angyalok teszik bele reggelre a cuccokat :D

Egész álló nap csiribiri tornát kell nézni itthon. Borsi addig hisztizik míg el nem indul neki, és megállás nélkül kell menjen egész nap. Úgy tudja már az egészet, hogy csak na. Persze amikor ott vagyunk órán, akkor csak áll és bámul.

2010. november 15., hétfő

pizsama partik

Néha nem tudjuk, hogy jön, vagy megy,


de az esti tejezés mindig biztos pont.

2010. november 12., péntek

tötttö

Már csak két hónap és tötttö éves lesz! El sem hiszem.

2010. november 9., kedd

sztorik mostanában

Kis Drágám nagyon okos. Kettőig számol, de csak a kettőt tudja kimondani - tötttö, és mutatja is.
A liftből ha kiszállunk ő mindig benn akar maradni egy kicsit egyedül és kéri, hogy csukjam be az ajtót, aztán kikopog, én kinyitom és akkor jön ki. Mindig mondom neki, hogy csak egyszer, mert mások is várják a liftet. Mostanra már ő mutatja, hogy egy, a mutatóujját felemelve. Aztán jön a tötttö :)

Vasárnap alvás után, fél óra leforgása alatt kikészített minket Borsi és persze ő is kikészült.
Apája kihozta a szobájából, leülnek a kanapéra. Azonnal észreveszi a reggeli tejét, a polcon rohan, hogy kivigye a konyhába. Apja félreérti azt hiszi inni akar belőle, nem engedi neki elvenni. Borzalmasan megsértődik Borsi sír, üvöltve vigasztalhatatlanul. Nagy nehezen megnyugszik, kihozza a konyhába, feláll a fellépőre, adok neki egy kókuszkockát éppen elkészültem vele. Szépen eszegeti, közben szörpit kortyolgat. Egyszercsak zuhan a földre teljes testhosszal. Kb. fél méterre pakolásztam tőle, arra jutott időm, hogy a lábam a feje alá tegyem így a fejbeverést egy 10-es skálán, mondjuk tompítottam 6-ra. Megint sírás ordítva, vigasztalhatatlanul. Apája rohan ki a konyhába mindketten sírunk, valahogy megnyugodunk nagy sokára. Amint ez bekövetkezik Borsi fiamnak eszébe jut, hogy ő tulajdonképpen sütizett, úgyhogy azon nyomban felnyúl a konyhapultra egy sütiért. Ezzel a lendülettel az egész tálcát magára húzza, és minden a földön landol. Úgy megijedt, hogy sír, ordítva. Én próbálom nyugtatgatni, hogy nincs semmi baj ne sírjon, de csak rohan az apjához, aki mellesleg oszta őt, hogy miért csinálta ezt, és miért nem fogad szót, nézze meg hogy néz ki a konyha, oda a süti, anya egész délután dolgozott vele. Ez nem számít csak apa, apa, apa és mindenhol lehullik róla egy kis kókuszreszelék.

Leszoktattam a cumisüvegből való ivásról, már ami ateát, szörpit illeti, a tej reggel és este még cumiból iható. Ez összesen fél lépést jelent, mert bár pohárból iszik, de szívószállal. Nagyon élvezi és én is.

Járunk keddenként Csiribiri tornára. Talán már említettem, hogy Borsi erősen megfigyelő szerepben tetszeleg a foglalkozásokon. Ma a foglalkozást tartó Barbi néni, próbálta rávenni, egy gyakorlatra, de nagyon határozottan elutasította Borsi. Mivel kitartó volt 2* sikerült rávennie a kb 8 alkalomból, hogy csinálja meg a gyakorlatot. Aztán megjegyezte, hogy a leendő feleségének nagyon nehéz dolga lesz ha kedvére akar majd tenni :D Amikor másodjára megcsinálta amit kellett már az egész csoport tapsolt, mert mindenki lélegzet visszafojtva várta, hogy mi lesz. Mert látszott a szemén, hogy meg fogja csinálni, de nem tudtuk mennyi ideig kell még biztatni. Huncut nagyon huncut.

Szombaton a Hajógyári szigeten voltunk. Volt ott egy póniló, és jópénzért szekérrel körbe vitt a szigeten. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Nándi mennyire odavolt érte. Ha engedtük volna simán odamegy és megsimókázza. Leguggolt tőle egy méterre és nagy áhítattal nézte. Jó kis játszótér van a szigeten, de az igazi élmény az óriáscsúzdák, azonban az még pár év.

Ébredésnél van egy új szokása, mégpedig az, hogy kivágja az ajtaját, majd visszafekszik, mintha mi sem történt volna. Van hogy még vissza is alszik utána. Ezzel akar jelezni, hogy szeretne inkább nyitott ajtónál aludni?!

2010. november 4., csütörtök

függöny-és vége


Felkerült az i-re a pont. Lakásfelújítás befejezve. Utolsó művelet a karnis és a függöny felszerelése. Persze nem ment ez sem simán, de a legnagyobb gond a függöny karika megfejtése volt, legalábbis nekem, mert ha Apisz nem függönyzseni akkor még jó darabig nem lenne...



Engem ez a műanyag izé leginkább egy régen forgalomban lévő műanyag fogyifülbevalóra emlékeztet :D

2010. október 29., péntek

Burok

Mármost azt találtam ki, hogy én liba/kacsamájat szeretnék sütni, egészben és zsírban kihűteni, majd jól felfalni, lila hagymával.
A gondolatot tett követte és Borsimmal elmentünk a henteshez. Volt egész kacsájuk, és abból kiadták nekünk a májat és a hájat. Igenám, de szét kellett előtte, természetesen bontani a kacsát.
Persze Borsi tágra nyílt szemekkel figyelte a hentes, hogy mit ügyködik, és közben kérdőn nézett rám. Én meg nem köntörfalaztam, szépen elmondtam neki, hogy az egy kacsa, és husi és megesszük. Ő meg csak nézte érdeklődve majd egy idő után csak ennyit szólt? -Háp-háp!?!
Közben odajött egy néni a cekkerével, és megállapította, hogy ő aztán egy igen komoly vevő, mert annyira figyel, mintha bizony a következő kacsát már neki kellene szétszednie.
Én meg akkor, és ott rájöttem, hogy valami ilyesmit jelent, ha a gyerek nem burokban nő fel.
Vagy nem?

2010. október 25., hétfő

a torta

Majszi 3 éves lett 19-én, most hétvégén köszöntöttük fel, és egyben megültök Borsi fiam ezévi 2. nevenapját is.
Sacher tortát sütöttem és mondhatom nagyon fincsi volt, mutatom mennyire:





Ezt a tányértisztáranyalást az anyukájától tanulta a gyerek, aki egyszerűen nem tud leszokni róla, ha vmi finomat ehet, utána bizony következik...

2010. október 22., péntek

játszótéri esetek

Nem lett semmi baja, szerencsére, még csak nem is sírt!

2010. október 21., csütörtök

netovább

A mai napunk nagyon jól kezdődött, Borsi ugyanis 7:20-ig aludt. Aztán minden elromlott. Semmi kedvem ebben a rossz időben kimozdulni Borsival. Akkora műsor van amíg felöltöztetem, hogy senki el nem hinné nekem. Mondom neki, hogy megyünk a játszira. Ó, örül, ölelget meg minden. Aztán nem akar öltözni. Nem engedi, hogy elrakjam a teáját, azt ő akarja hozni, plusz még néhány plüss állatot, kis törölközőt és kispárnát. Ja, és akkor eszébe jut a cumi. Mindent eldob, bekapja, és kezdi összeszedni a cókmókját. A kabátról hallani sem akar, és a sapkát ne is lássa. Mindezen műsor kíséretében, valahogy kijutunk az ajtón és már a liftbe is beszálltunk. Lent közli, hogy fázik és nem is akar a játszira menni, -a kérdéseimre felelgetve. Azért csak elmegyünk, ott esik egy extra nagyot, amit éppen videózok, hozzáteszem most először vittem a gépet, hogy egy kicsit feldobjam magam -gondoltam, majd jól fényképezgetek, videózok. Este majd Apisz felteszi a videót. A sapkáját húzza nyúzza, sehogyan sem tűri magán, a keze jég hideg, na mondom menjünk a piacra vegyünk egy sapit, sálat, kesztyűt. Útközben leönti magát gyümölcslével.
Hazakecmergünk, de útközben elalszik, pedig egész úton beszélek, hogy ne aludjon már el. A lépcsőházban alig bírom felrázni, úgy átadja magát az alvásnak, mire nagy kábán kinyitja a szemét az én szívem leáll az ijedségtől.
Feljövünk a lifttel, közben keresem a lakáskulcsot, nincs. Bennhagytam az ajtóban, kívülről persze. Eddig semmi nem hiányzik, hála a Gondviselésnek ez az alkalom nem szült tolvajt!
Remélem mára már kidühöngte magát a sorsom!
Néhány kép a felújítás utolsó előtti szakaszából. Még a függöny és a karnis van úton.

előtte:
régi bútor, régi tv
közben:
új tv, semmi bútor
apa és fia gőzerővel az utolsó simítások


utána:
új bútor, új tv

a tévét imádjuk a legeslegjobban :), ahogy Kati mondta: -Akkor most megnéztek mindent!? -Igen, meg!

2010. október 15., péntek

aluszik

Dél óta alszik, én meg itt várok a rakott krumpli összeállításával, mert szeretném ha ő szeletelné fel a főt tojást. Már 2* bementem ellenőrizni veszi-e a levegőt.

2010. október 13., szerda

fityisz

ilyenek vannak
Megint hozzáfogtunk pesztós csigát sütni, Borsi 4db-ot evett meg, imádja, és csinálni is, mert együtt csináltuk. Úgy lisztezte a tésztát, mint senki más :) kente a pesztót szórta a sajtot.
a kettő kombinációja:

A homlokán megint van egy kék plezúr. Vállajon, indulás előtt 3 perccel, elesett és beütötte. A szeme viszont már rendben van.

2010. október 12., kedd

torna

Ma átdöcögtünk a közösségi házba csiribiri tornára. Gyermekem felvette megfigyelő állását és nem nagyon lehetett őt ebből kibillenteni :), csak állt és összevont szemöldökkel figyelte az eseményeket. A végére kicsit feloldódott, biztosan minden alkalommal jobb lesz a helyzet.
Elkezdődött a felújítás utolsó szakasza, amikor is a nappaliban kicseréljük a szekrényt. Idén másodjára fogok neki a nullára ürítésnek, de ez alkalommal már hathatós, sőt nyolcnyatós segítségem is van:

Szerencsére Borsim már meggyógyult, nem folyik az orra, és semmi baja. Apája is rendben van már, ugyanis együtt betegeskedtek.

mi segítünk

segítsetek Ti is!
Szombaton 10-14-ig vár egy kamion a feltöltésre, a Lurdy Háznál. itt van lista is, hogy mire van a legnagyobb szükség! Mi viszünk kávét!

2010. október 11., hétfő

osztálytalálkozó

20 éve ballagtunk el az általános iskolából, és most hétvégére szerveztem meg az osztálytalálkozót. Túl sok az a 20 év egyetlen estére, a legközelebbit 5 év múlva tervezem.
A csoportképet nem merem feltenni, bár a Kelet-Magyarországban majd megjelentetem még a héten ;)


2010. október 6., szerda

csiga (ák)

Megkezdődött a színváltás a szemhéján a gyermeknek, most éppen sárga és lila.:(
Az orra még mindig folyik, most már nem fogjuk megúszni a doktornénit.
Mostanság már mondogatja, hogy Apa és, hogy Papa :D egyik reggel, ébredés után már a sok anya, anyaaa annnya mellé becsúszott néhány aaapa, aaapppa is. Apája oda van meg vissza :)





Ma pesztós csigákat sütöttem, és nagyon fincsi lett leszámítva, hogy egy kicsit kevés pesztót tettem bele :) A kenyérsütő gépben dagasztottam a tésztát, elsőre rossz programmal és kissé meg is sütötte...másodjára már eltaláltam a helyes programot és minden ment, mint a karikacsapás.


2010. október 5., kedd

sokkk

Én imádok mindent ami újdonság és szép és hasznos vagy ezek közül csak az egyik, de ez már nekem is sokkk

2010. október 4., hétfő

tejföl

Vacsora. Töltött káposzta. A fiúk már a megterített asztal mellett ülnek, én még matatok a konyhában.
Ekkor Apisz:
-Hozd már lécci a másik tejfölt is, mert ez nem lesz elég.
-ok! keresem hűtőszerte, nincs.
-Lent van valahol.
-Én nem látom sehol, biztosan hoztál?
-Persze, odaadtam a gyereknek, hogy adja neked, hogy tedd a hűtőbe.
-Én nem emlékszem, biztosan nem kaptam meg, máshol lesz.
Körülnézek a konyhában, a gyerek kedvenc helyein, nincs sehol.
-Az nagyon ciki lesz ha olyan helyről kerül elő, ahová a gyerek nem tehette.
Eszünk.
Közben a szemünk jár, kihajolok a tálalószekrény hozzám közelebbi ajtajához belesek, nincs. Kisvártatva Apisz is kihajol a saját ajtajához, beles, nincs.
Befejezzük az evést, lepakolok, közben kérdezem:
-A kukában megnézted?
-Meg, de nem túrtam fel.
Én feltúrom, nincs.
Már a nappaliban keresgélünk, szennyes tartó, könyvespolc, nincs.
-Apisz biztosan vettél tejfölt.
Kissé megsértődve:
-Persze, határozottan emlékszem, hogy a gyerek kezébe adtam, hogy adja neked, hogy tedd a hűtőbe.
-Nem értem akkor hol lehet?! Megvan a blokk?
Nagyon megsértődve:
-Gondolom a pénztárcámban van.
Én nem keresem elő, lapítok. Egyszer csak, már nem hagyja nyugodni Apiszt sem, és előveszi a blokkot.
-Én vagyok a hülye, nem is vettem tejfölt!
- :D :D :D
- :D :D :D

Mentségére legyen mondva, nagyon rossz napja volt szegény Apiszunknak!

Robert Edwards

Lombikbébiket köszönhetünk az idei orvosi Nobel-díjasnak


Köszönjük, nagyon szépen köszönjük!

2010. október 3., vasárnap

Látnátok a vesztest...

történt egy kis összetűzés az egyik székkel:



A tapasz csak "fájdalomcsillapításra" van fent, ott nincs sérülés, "csak" a duzzanat a sérülés.

2010. szeptember 30., csütörtök

Hopp Juliska, Hopp Mariska

Ezt a dalt hallotta ma Borsi a Minimaxon, és 24 (igen megszámoltam) forgalomban lévő könyve közül kiválasztotta és hozta is azt amiben benne van ez a dal. Okostojásom!
Pedig már régen nem forgattuk a könyvet ha igen mindig csak a kutyusokat nézegettük.

2010. szeptember 20., hétfő

Olvasás

És akkor a korábban már említett olvasás:

ébredés

Mostanában már nem sírdogál ha felébred hanem szólongat: -anya, anya aaanya annnya
van, hogy hajnali fél négykor is bepróbálkozik - anya, anya aaanya, ha semmi mozgás, akkor visszaalszik.
Ha bemegyünk érte, hogy kivegyük a kiságyból a következő a menet: először kiadja a kutyusát, a tigrisét, vagy éppen amivel aludt, majd a két takaróját, a kispárnáját és ha már semmi nem maradt az ágyban akkor nyújtja a kezeit a magasba, hogy most már jön ő is :) Néha már alig bírjuk kivenni a sok cucc tetejére:)

olvas

A kisfiam olvas: a szeme elé emeli az olvasnivalót,- könyv, újság, pénztárblokk- egészen közel és a fejét jobbra balra fordítgatja.
Meg kell zabálni!

Caesar saláta

A hétvégi kaják újrafelhasználásából nagyon-nagyon finom salátát csináltam. A levesbe főtt csirkemellét,2 combját megpirítottam egy kis sötét szója szósszal, az öntetet recept szerint megcsináltam + még a megmaradt főtt hagymákat is beleturmixoltam. Nagyon finom csak úgy tömöm be írás közben is.
Délelőtt voltunk lent intézkedni, ugyanis elkészültek a székekre rendelt szivacsok (2 hónap alatt) és levittem a piacra, hogy varrjanak rá huzatot. Elmentünk anyagért meg cipzárért, majd vissza a varrónénihez. Vásároltunk a DM-ben és a piacon. Eközben Borsi mindvégig rendesen viselkedett sehol nem volt türelmetlen vagy ilyesmi. A játszótéren viszont jól kitomboltuk magunkat. Egyszer csak azt veszem észre, hogy az egyik pillanatban még igen aktív gyermekem leül a földre és reményvesztetten bambul. Jól megijedtem, hogy mi lelte, de aztán kiderült, hogy csak bőven az alvásidőben jár már az óra. :)



Apisz, nem ígérek semmit, ha nem sietsz haza!

2010. szeptember 19., vasárnap

Klasszikusok és mások

A hét végefelé Borsikám orra elkezdett folyni, és nem akar elállni. Gondolom megint jó pár napig el fog tartani, aztán majd átcsap vmi dúrvábba mielőtt kilábal belőle szegénykém.
Szombaton csináltam kókusz kockát, amibe mézet kellett tenni. Utána néztem, hogy Borsi kaphat-e mézet és igen már kaphat, úgyhogy most adok neki napi egy teáskanállal, hátha hamarabb túl leszünk ezen az orrfolyásos izén.
Pénteken volt egy kis üzemzavar a számítógéppel, így kénytelen voltam a szakácskönyveinkben keresgélni ihlet után. Így találtam rá a klasszikus kókuszkockára, nagyon fincsi lett. Borsinak is ízlik nagyon.
Kiskrapek elkezdett pofákat vágni ha fényképezzük őt:)

Bazsalikomos fetával töltött lila hagyma, innen és innen az ötlet
Fasírt a muffin sütőből, innen az ötlet:
és a desszert:

2010. szeptember 17., péntek

szótár Borsihoz

Már nem is tudom, melyiken, de egyik blogon olvastam, hogy vki szótárt készített a 2 éves gyermekéhez, és ihletet kaptam, íme Borsié, aki a 21. hónapját tapossa:

anya - anya, apa, papa, és mindenki más
mama - mama
nyo-nyo - szirénát hall, vagy szirénával felszerelt autót lát, vagy a lego szirénát keresi
vau-vau - kutya ugatást hall, vagy kutyát lát
újával böködi a kiöltött nyelvét - enne vmit, leginkább túrórúdit
ffff-forró az étel/ital
am-am -meg kell enni amit nyújt, mert neki már nem kell
zzzzzzz- zümi, keressük meg a méhecske bábot és menjünk a nagyágyra játszani vele
na - na

2010. szeptember 15., szerda

Bp zoo

2 hete vasárnap Katiékkal elmentünk az állatkertbe. Azért a Nyíregyházi állatkert nagyságrendekkel hangulatosabb és állat barátabb. Persze azért jó móka volt a 3 gyerekkel, különösen az ajándékbolt ;), ami viszont nagyon jól felszerelt, naná!



gumicsizma

Tegnap elvittem Borsit a piacra, hátha lesz a méretében gumicsizma. Éppen 1 db 23-as volt, éppen kék színű. Elkértük egy próbára, de alig akarta engedni hogy felpróbáljuk, azóta viszont le sem veszi.
Akkora nagyfiú már, hogy el sem hiszem. Mindent megért az ég világon, és mindent leutánoz amit lát.
Ha főzök a konyhában a fellépőn mellettem áll és kér mindig vmi kevergetni valót.
Ma fasírtot csináltunk krumplifőzelékkel. A darált húshoz a hozzávalókat az aprítógépben pépesítettem, Kati javaslatára. Így nem lesznek benne nagy hagyma és kenyérdarabok és a gyerekeknek jobban csúszik. Na a konyhai gépeket (kivétel mosogatógép) nem nagyon bírja még.
Amikor látta, hogy pakolom a gépbe a darálni valót, már farolt is le a fellépőről és tűnt el a nagyszobában. Aztán visszaszivárgott amikor csend lett újból :).

2010. szeptember 13., hétfő

ahol tudok

aluszok: