Frász

Ma reggel viszonylag sokáig aludt Borsó (fél7-ig), reggeliztünk aztán a mama elment dolgozni, ő pedig nem akart már a járókában lenni, így kivettem és a babakocsiban tologattam az udvaron.

Nézegette a virágokat, a füvet stb. aztán leparkoltam a ház mellé, ő tovább nézelődött. Egy pillanatra félrenéztem és amikor visszafordítottam rá a tekintetemet, ő útban volt a beton felé fejjel.

Éppen csak elkaptam a bokáját és felrántottam, a kapucnija teteje ért csak le a földre.

Gondolom közben kiabáltam is, mert a Jani papa rohant ki a konyhából, hogy mi a baj. Mi már akkor javában sírtunk amikor odaért, de csak az ijedségtől szerencsére.

Mostantól jól bekötve van csak utazás a babakocsiban.