Kati lelt rá erre a jó kis
sütireceptre, tegnap meg is kóstoltuk náluk, ma meg is csináltam Borsinak, most míg aluszik. Borzalmas, hogy semmi kézügyességem és türelmem az emberkét illetően, de azért csak fog neki tetszeni :). Ahogy Apisz jegyezte meg miközben csomagoltam a hétvégén az ajándékokat és nem ment vmi jól, az sem: Nem baj Anyó lelkesedéssel pótolod!
Íme a lelkesedésem:
A frankfurti leves osztatlan sikere:
A mandarinevést a múlt héten sajátította el az eddig narancsfilén nevelkedő kisfiam. Kiszívta a levet a kis cikkekből és a többit kiköpte. Kb.3 mandarin meggyötrése után rájött, hogy mi a szitu, és azóta nagyon szereti, főleg, mert pucolni is tudja.
Közben persze a Csiribiri tora nem maradhat el, félszemmel követi az eseményeket a tv-ben.
Arián meg továbbra is kiszívja a mandarin belsejét, a héját vissza. De képes egy nagy tál félbevágott szőlőt is addig matatni, amíg ki nem rágta mindből a húsát. Nem érti, hogy a héja is finom...
VálaszTörlésNem tudom a képeket kinyitni :(((.
Az tök jó, hogy nem viszed bölcsibe Borsit, tényleg az a szerencsés sztem, aki otthon tud maradni, amíg lehet. Mi is így tervezzük.
Legalább addig is elvan Arián, nem? :D
VálaszTörlésÚjratöltöttem a képeket.
Na, szupi, meg tudtam nézni :))). Tök cuki, ahogy koncentrál a héjazásnál :). És jó látni, hogy nem csak én engedem néha Mukinak a bent kaját, van, hogy inkább nem enne, csak minimaxozhasson. Persze, mértékkel.
VálaszTörlésJa, ma megint megpróbáltam a pucolást Mukinál. Kb. 5-6 fecnit leszedett, aztán Anya, segíí! felszólítással vissza is passzolta a feladatot :))). A francba!