nagyon szerette ezt a blogot, szerette, ahogyan a rokonok, ismerősök áradoznak neki a kis unokájáról, hogy látták az interneten, és milyen nagy már, meg szép, és úgy szeretik olvasni. Büszke volt ránk!
Kegyetlen betegsége csak ennyi időt hagyott neki, melyet éppen akkor fedeztek fel amikor Borsi megszületett.
Nagyon remélem, hogy a kisfiam, ha halványan is, de fog emlékezni rá. Mi biztosan örökké megőrizzük őt a szívünkben, az emlékezetünkben. Soha nem felejtünk el Apa!
Nagyon - nagyon köszönöm a barátainknak, akik pillanatok alatt mellettünk voltak, és átsegítettek az első sokkon.
Azoktól, akik pedig a bejegyzéseket várták, elnézést kérünk, hogy ilyen sokat kellett várni, de nagyon nehéz megszólalni, és úgy mégsem tehettünk, mintha nem történt volna semmi.
Bejegyzések
3 éve
Huh, nagyon sajnálom, részvétem édesapád miatt. Kitartás! Az emléke továbbél benned. Nagyon szomorú, de az vigasztaljon, hogy Borsi ismerhette és neki is megadatott egy kis idő Borsival. (Nálunk ez nem adatott meg.)
VálaszTörlésNagyon szomorú vagyok, hogy ez volt az oka, amiért ilyen sokáig nem írtál. Timcsa, tényleg csak kívánni tudom, hogy valahogy haladjatok tovább. Sztem ezt elfogadni, ezen túljutni úgysem lehet, csak örömöt találni a mindennapokban, a drága kicsi fiadban, szerető családodban. Részvétem.
VálaszTörlésrettentően sajnálom... :(
VálaszTörlésrészvétem neked és édesanyádnak!
puszi!!