éjszakai zörejek

Nemrégiben történt, hogy  jöttem hazafelé az óvodából és találkoztam a védőnéninkkel. Történetesen egyik kezemben egy csomag pelenka volt a másikban meg 4 kiló vízkőoldó só. Na, nem is hagyta szó nélkül a mién Klara: - Még pelenka kell?
                                  - Éjszakára még kell, igen.
                                  - Szomorú vagyok!
                                   - Vigasztalódjon!
Kissé bosszús voltam, mert nem hiszem, hogy le lennénk maradva.
Mostanában, mintha csak hallotta volna az előbbi beszélgetést, nem kér éjszakára pelust, mondván ő már nagy fiú. Pusztán az éjszakai nyugalmunk miatt, azért ha nincs eléggé résen csak-csak ráadunk egy pelust, éjszakára. Azonban Apisz meséli egyik reggel, hogy éjszaka fél 1 körül jött be aludni a hálóba, lefekszik és hallja, hogy Bogyó motoszkál, egyszer csak kirombol a szobájából, letépi a pelusát és ül a bilire, pisil, kezet most, és visszament aludni. Tyűűűű, na mondom, akkor no pelus mostantól.
Következő éjszaka én voltam a tanúja az eseményeknek: hajnali 1 óra körül kb. Bogyó rombol ki a szobájából, megáll a bili mellett majd visszafordul. Bemegy a szobájába, megáll a szoba közepén, előkapja a fütyit és jóízűen telibe pisili a leterített takarókat, amin mi szoktunk feküdni amíg elalszik, majd mint, aki jól végezte dolgát visszafekszik aludni. Szólongatja az Apját, hogy jöjjön át hozzá aludni. Mondom, hogy most pisilte telibe az "ágyat", de szerintem ezt már nem hallotta, mert aludt, jobban mondva szerintem végig aludt, de hogy álmodott az fix. :D :D
Nos, hát így, és ekképpen haladunk az éjszakai szobatisztaság felé.