a kakilószék

Pénteken elkísértek a fiúk a kardiológiára, ahol kaptam egy 24 órás vérnyomás mérőt. Kisborsó 6 órakor evett, és lefektettük fürdésig, hogy aludjon még egyet. Ez olyan jól sikerült, hogy hajnali 4-kor ébredt. Tehát kimaradt a fürcsi. Én olyan rosszul aludtam ezzel a műszerrel a karomon, hogy csak. Egyszer szét is esett, akkor ledobtam magamról, aztán furdalt a lelkiismeret és felébresztettem apát, hogy segítsen visszatenni. Szóval egy kínlódás volt az egész éjszaka. Fél kilenckor keltünk fel családilag. Apa lement a piacra és kb. 6 kiló csirkehússal tért haza. Én nekiálltam főzni, ő pedig Kisborsót szórakoztatta. Délután lementünk a Duna partra sétálni. Éppen hazaértünk és Kisborsó már kérte is a betevő falatját, amit a hordozóban kapott, mert ugye rajtam volt még a készülék és nem tudtam rendesen tartani őt. Nos a hordozó másik neve "kakilószék", elnevezte Kati. Evés után a szék bizonyított, Mr. K. rezzenéstelen arccal betrottyolt. Apával akció arcunk lett és már szállítottuk is agyereket a pelenkázó asztalra. Szállítás közben vettük észre, hogy nem egyszerűen bekakilt, hanem totál összefosta magát, éppen csak nem csepegett a ruhájából. Kicsomagoltuk Mr.K-t és vadul törölgettem a fokhagymáit amikor egy szép íves pisisugárral, lepisilte a vérnyomásmérő mandzsettáját a karomon :) Éppen ideje volt, mert le is telt a 24 óra 'hálistennek :) Ennek utána rájöttünk, hogy itt már csak a fürcsi segít és apa hozta is a vizet. Így esett, hogy nem maradt ki a fürdés ma is, mert aztán Kisborsó legközelebb hajnali kettőkor kért enni.
Még mindig nem sikerült beállítani rendesen az esti fürdés, etetés, alvás kombinációt :(
Ugyanis ébreszteni nagyon nehéz a gyereket, mert nem ébred egykönnyen.