Húsvét

Pénteken Vállajra mentünk. A papa és a mama terv szerint fogadták Borsóbélát, vagyis tisztes távolságban maradtak ameddig ő nem közelített hozzájuk. Ezzel a módszerrel megúsztuk a nagy sírásrívást, és örömködtünk, mert nagyon hamar megbarátkozott velük.
Szombaton egész nap készítettük a hagyományos húsvéti menüt anyával. Tojást főztünk-festettünk, sonkát főztünk, tyúkokat töltöttünk, tojással töltött fasírtot sütöttünk, sárga túrót készítettünk, sütit sütöttünk (összesen:kb.150 tojást használtunk) . Ebédre húslevest főztünk, estére teljesen kipurcantunk.
Aztán másfél napig ettünk-ittunk, homokoztunk, kavicsoztunk, labdáztunk, rokonokat látogattunk, a fiúk locsolkodtak, és Borsóbéla rengeteg csokinyulat és tojást megevett. Mármint ahhoz képest, hogy eddig nemnagyon csokizott.
Hétfőn délben Boldogkőváraljára indultunk, hogy meglátogassuk Borsi másik dédimamáját, aki most látta őt először. Borsó a 7. dédunokája, összesen 8 van, de a 9. is úton van már. Úgyhogy kisfiam, van bőven uncsitesó, remélem majd mindegyiket megismered. Csak a poén kedvéért felsorolom őket: Dávid, Linda, Hanna, Kristóf, Bence, Balázs, Nándor azaz Te, Luca, és úton Hanga.
Az én nagymamámnak 2 dédunokája van mindössze, Bianka és Te.

Lakásfelújítás: garázs kibérelve a cuccainknak, csempe+járólap megrendelve. Holnap jön az asztalos konyhabútor és egyéb asztaloskodások ügyében. Meg még az is van, hogy már nem is tetszik a járólap, meg a csempe sem, amit megrendeltünk. Bruhaha

Borsinak ma vettem epret. Ette is meg nem is. Most figyeljük, hogy lesz-e allergiás reakció.
Egyébként pedig rámentünk a medvehagymára. A töltött tyúkba is tettünk, de az hiba volt, mert az ízét teljesen elveszítette, viszont salátának olívával, balzsamecettel, paradicsommal nagyon-nagyon finom. Végre van megint a piacon sok-sok friss zöldség, igaz, hogy aranyárban, de legalább van. Suhhhú

Képek holnap, egy képes beszámolóban. :)

mostanában

Tegnap Borsi elrágcsálta az első marék homokját. A játszótéren egy óvatlan pillanatban betömött egy adagot, a nagyját sikerült kiszednem a szájából, valamennyit kiköpdösött, és valamennyit leöblített egy kis teával.
Ma második alkalommal voltunk csiribiri tornán Majával és Katival. Jó móka a gyerekeknek és nekünk is. Gyorsan eltelik a délelőtt a kölykök pedig jól kifáradnak. Jó látni, hogy Borsi nem fél a többiektől, sőt ha valamit kiszemel akkor azt meg is kaparintja, még a nagyobb gyerekektől is. Mondjuk fel sem néz, hogy éppen kinél van pl. a labda, csak odamegy és elveszi :D Kell, hogy szokja a gyerektársaságot, meg a nyüzsgést és ez kiváló alkalom erre.
A lakásfelújításban pedig ott tartunk, hogy kiválasztottuk a csempét, járólapot, megvannak hozzá a tervek, indulhatnak a megrendelések.
Tegnap jött a kivitelező, még megbeszéltünk pár dolgot és beütemeztük a kezdést: április 19. reggel 7 óra. Addig még aktualizálja a költségvetést, és megírjuk a szerződést, meg kér egy lakáskulcsot.

Akvárium

Senki ne fantáziáljon tovább róla. Aki eddig szégyenlős volt az most verheti a fejét a falba, mert tegnap este el is vitték. Ma már csak a hűlt helyét simogattuk.
Tegnap apa, leengedte a vizet és kiürítettük a kellékeket is, aztán este megérkezett a vevő és az utolsó kavicsig mindent elvitt. Jó volt azért, hogy nagyon örült neki és szimpatikus ember volt.
Pedig nekünk nehéz megfelelni :D :D
Ezzel a lépéssel már szembetűnő jelei is vannak a közelgő lakásfelújításnak.
Már egy ideje elkezdtük tervezgetni...aztán bevontunk egy lakberendezőt is... most ő tervez.
Kiválasztottuk a kivitelezőt, lementünk hídba az árajánlattól, de lassan megemésztjük és ha minden terv szerint megy akkor április 19-én felvonul a munkáscsapat. Mi pedig beköltözünk Árpi, alig használt legénylakásába a felújítás idejére.
Alig várom már, hogy az előtte-utána képeket tölthessem fel ide. De a beszámolók írását is szívesen csinálom majd. El vagyunk rá készülve, hogy amit lehet azt elbénázzuk, rosszul választunk ki mindent, hozunk egy csomó rossz döntést stb. stb. csak ahogy szoktuk.
Tegnap anyukámmal beszélgettünk telefonon, mondom neki, hogy nézegetjük már a csempéket, padlólapokat. Erre ő: -Úgysem fogtok jót választani.
Mire én: -Tudjuk!
Viszont elhatároztam, hogy a lehető legkevesebb idegeskedéssel fogom végigcsinálni, és megpróbálom boldogan elkölteni a 4 évig gyűjtögetett csomó pénzt.
Amúgy pedig ezt hallhatjuk Borsószerelmemmel mostanában, ez a kedvencünk. Nagyon bejön nekem is és ő is tátott szájjal hallhatja.