11 hónapos

Egyre több lépést tesz meg önállóan, de ott a bökkenő, hogy nem áll fel kapaszkodás nélkül, és még csak nem is próbálkozik. Olyan egyértelmű, hogy ha fel akar állni akkor, odamászik vmihez vagy vkihez és kapaszkodva feláll. Próbáltuk hétvégén tanítani, hogy mit kellene csinálni, de nem nagyon értette és őszintén mi se nagyon tudjuk, hogy kellene ezt megtanítani. Szerdán megyünk védőnénihez majd tőle megkérdezzük hátha mond vmi jó 5letet.
Márti mama nyomban védelmébe vette Borsit amikor mondtam neki, hogy nem áll fel magában:
- Kapaszkodás nélkül még egy felnőttnek is nehéz felállni! :D
Ezen annyit vihogok azóta is, azt gondolom a nagyszülőknek éppen ez, és így van dolguk, unoka ügyben.

Amúgy ma megint hajnali negyed 5-kor ébredt. A villannyal már stroboszkópozik, nem csak simán felkapcsolja, és sír nagyon sír.
Fél 8-kor aludt vissza negyed 10-ig, majd ebéd után háromnegyed óra alvás csak. Délután a babakocsiban 1 óra, séta alatt és nyitott ablaknál a szobájában.
Amikor felébredt fergeteges jókedve volt, csak felhúztuk a szemöldökünk, vagy megráztuk a hajunkat, majd kidurrant úgy kacagott.
Most meg már alszik újból, remélem legalább 6-ig.

Ma rápróbált a szekrény azon polcára, amiről eddig azt hittük, hogy nem éri el. Nos már eléri, simán lepakol a széléről. Most mindent beljebb toltunk, tűzoltás jelleggel. Nő, mint a gomba. Még van 1 hónapja aztán lassul a növekedés üteme, mintha tudná belead mindent apait, anyait, de főleg apait. :)