netovább

A mai napunk nagyon jól kezdődött, Borsi ugyanis 7:20-ig aludt. Aztán minden elromlott. Semmi kedvem ebben a rossz időben kimozdulni Borsival. Akkora műsor van amíg felöltöztetem, hogy senki el nem hinné nekem. Mondom neki, hogy megyünk a játszira. Ó, örül, ölelget meg minden. Aztán nem akar öltözni. Nem engedi, hogy elrakjam a teáját, azt ő akarja hozni, plusz még néhány plüss állatot, kis törölközőt és kispárnát. Ja, és akkor eszébe jut a cumi. Mindent eldob, bekapja, és kezdi összeszedni a cókmókját. A kabátról hallani sem akar, és a sapkát ne is lássa. Mindezen műsor kíséretében, valahogy kijutunk az ajtón és már a liftbe is beszálltunk. Lent közli, hogy fázik és nem is akar a játszira menni, -a kérdéseimre felelgetve. Azért csak elmegyünk, ott esik egy extra nagyot, amit éppen videózok, hozzáteszem most először vittem a gépet, hogy egy kicsit feldobjam magam -gondoltam, majd jól fényképezgetek, videózok. Este majd Apisz felteszi a videót. A sapkáját húzza nyúzza, sehogyan sem tűri magán, a keze jég hideg, na mondom menjünk a piacra vegyünk egy sapit, sálat, kesztyűt. Útközben leönti magát gyümölcslével.
Hazakecmergünk, de útközben elalszik, pedig egész úton beszélek, hogy ne aludjon már el. A lépcsőházban alig bírom felrázni, úgy átadja magát az alvásnak, mire nagy kábán kinyitja a szemét az én szívem leáll az ijedségtől.
Feljövünk a lifttel, közben keresem a lakáskulcsot, nincs. Bennhagytam az ajtóban, kívülről persze. Eddig semmi nem hiányzik, hála a Gondviselésnek ez az alkalom nem szült tolvajt!
Remélem mára már kidühöngte magát a sorsom!
Néhány kép a felújítás utolsó előtti szakaszából. Még a függöny és a karnis van úton.

előtte:

régi bútor, régi tv

közben:
új tv, semmi bútor

apa és fia gőzerővel az utolsó simítások

utána:
új bútor, új tv

a tévét imádjuk a legeslegjobban :), ahogy Kati mondta: -Akkor most megnéztek mindent!? -Igen, meg!