Éppen most folyik a munka dandárja, és nagy szerencse, hogy Márti mama és Nándi papa felkapták Borsit reggel, és átvitték magukhoz, mert itt áldatlan állapotok vannak. Parkettázás folyik és mintha apró darabokra vágnák a parkettát, mert szinte folyamatosan fűrészelnek, majd kalapácsolnak, aztán majd fúrnak ha már a szegőlécet teszik fel. Az ágyunkat kihozták a nappaliba, pedig direkt lefixáltam még a megállapodási szakaszban, hogy az bennmaradhat. Tegnap pedig direkt kértem, hogy a lépcsőházba ne hordják ki a cuccainkat, most mégis ott figyel a gardrobe szekrényünk egy része. Még szerencse, hogy van az ilyen helyzetekre egy mantrám, és ezzel elvagyok: Ennek a napnak is vége lesz egyszer! speciálisan most még hozzámondogatom, hogy tök jó lesz ha kész lesz! Jövőre ennyivel kevesebb marad!Szombaton este elmentünk az IKEÁBA és vettünk előszoba "bútorokat". Megkértem az embereket, hogy fúrják már ki a felszereléshez szükséges lyukakat. Már a nagy felújításnál megfigyeltük, hogy milyen jó szerszámuk van a beton fúrására, mert nem akar az ember rögtön kiugrani ha rázendít. Meg is tudtuk, hogy pneumatikus a fúró ezért hasítja olyan jól a vasbetont. Azóta ilyenre is gyűjtünk.
A hálószoba színe egyébként nagyon, ismétlem nagyon vad lett. Asszongya a Dulux színkatalógus: ritmus és tánc, ebben a szobában legszívesebben mindenki táncra perdülne....
Ennyire jutottunk a tapéta leszedésével Borsival:
Ennyire üresre pakoltuk ki a szekrényt:
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése