Hogyan hozzuk zavarba másfélévesünket!

Vasárnap reggeli közben, kifőzzük mi legyen az ebéd. Dubbary-szelet (ez a recept hasonlít legjobban a miénkhez, de mi karajból csináltuk) mellett döntöttünk. Apa és fia elindulnak bevásárolni, én pedig krumplit pucoltam köretnek, meg pakolásztam, ilyesmi. Végre hazaérnek,kopognak. Szaladok ajtót nyitni, és a másfélévesem ott áll, egy nagy csokor virággal, csillogó szemekkel az ajtóban. Én meg minden átmenet nélkül hagos zokogásba törtem ki. Szegény gyerek biztosan sokmindenféle reakcióra számított, de erre éppen nem. Úgy megszeppent, hogy alig mert bejönni. Ekkor elkezdett ömleni az eső és apával rohantak az ablakba felvenni a megfigyelőállást. Szerencsére, ez idő alatt összeszedtem magam és mire az eső elállt, a könnyeim is, így sikerült az elvárt módon is reagálnom a virágcsokorra, amitől láthatóan megkönnyebbült a Drágám.