csütörtökön szülinapi buli, ahogy kell, torta ajándék hegyek, játék kifulladásig. Aztán hajnali 1 órakor ébresztő. Onnantól kezdve forgolódott, nyöszörgött, nem aludott. 4-kor közölte, hogy rosszul van és mindjárt hányni fog. Szerencsére nem hányt, de akkor már az ágyban sem maradt. Egy mesével elvolt kb 6-ig amikor Apisz elkezdett készülődni. Közben Eci mama elindult Vállajról. A mozdonya lerobbant, fűtés és világítás nélkül várt, majd jutott be Debrecenbe, ott viszont első osztályra ültették és jött egészen a Nyugatiig. Márti mamáék mentek érte. Közben Nándó 9:30-ig bírta ébren akkor kidőlt. Kevéssel anyukám érkezése előtt ébredt fel úgy 11 körül. Aztán elkezdődött, lázas, taknyos, no ovi.
Említettem már, hogy péntek 13 volt?
Pénteken és szombaton végig lázas volt, csak rövid időkre sikerült gyógyszerrel csillapítani, de ez eddig mindig is így volt nála. Általában 2 napig lázas. Vasárnap megfigyelés alatt tartottuk, és mivel nem volt újabb láz, így ma ment oviba.
Bár reggel azt hittem megint beteg lesz, mert olyan hisztit nyomott mindenért, de mindenért. Lényeg, hogy eljutottunk az oviig. Levetkőztünk, pisilt és bement. Kicsit bátortalanul, kicsit lefelé görbülő szájjal, könnyes szemmel, de bement és nem kellett, ordítva kapálózva az óvónéninek bevinnie.
Aztán 3/4 11-kor mentem érte. Tornáztak, ő nem. Aztán gyümölcsevéshez leültek az asztalhoz a gyerekek, ő nem. Úgyhogy bementem érte.
Megint mondta az óvónéni, hogy verekszik, lökdösődik. Amikor már a harmadik gyerek sírt akkor leültette a gondolkodó székbe. :(
Nyomorult egy érzés, amikor szembesítik az embert, hogy nem jól csinálta a szülői feladatokat. Szegény gyereknek meg viselnie kell a következményeket, a saját bőrén.
Nagyon remélem, hogy hamar beletanul a közösségi életbe, és elfelejtik neki a kezdeti nehézségeket.
Ma 15 órakor aláírtam az Erstének, hogy 15 év után közös megegyezéssel, 2012.12.13-án megszűnik a munkaviszonyom, :( addig viszont felmentenek a munka alól. :) fizetést viszont kapok :))))
Bejegyzések
3 éve
A munkahely dolog szomorú, biztos nehéz ennyi év után az elválás. Ugyanakkor nagyon szerencsés is, hogy még sokáig tart a munkaviszonyod. A mai világban ennek nagyon lehet örülni. Remélem, olyat találsz, amit nagyon fogsz szeretni.
VálaszTörlésGyereknevelés ügyben: Tiiiiiiiiimcsa! Te egy határozott, magabiztos nő vagy. Erre így hagyod Magad elbizonytalanítani. Persze, sztem nincs olyan, aki mindent jól csinál, aki azt gondolja, hogy igen, na, azzal baj van.
Van egy alapjáraton tartózkodóbb kisfiad, aki tök jól veszi az ovit. Az, hogy néha püföl, persze, megesik ám a legjobb családban is. Nem vagyok pszichomókus, de azért most lehet benne feszkó, 3 évig Veled volt, most Anya elmegy, ő ottmarad. Még ha jól is érzi magát. Én elkövettem azt a hibát, hogy agyonrágtam magam azon, mikor gyászos arccal közölte a gondozónő, hogy uuuuuuh, Arián megütötte ezt vagy azt. Naponta megkérdeztem, jó volt-e, nem bántott-e senkit. Aztán jött a kinder pingui, ha nem volt bunyó. Szegény gyerek is ezen pörgött, meg én is. Sztem ettől is befeszült. Aztán rájöttem, hogy kevesebbet izgulok ezen, akkor ő is. Meg, ahogy alábbhagyott az újdonság, leállt a verekedéssel. Mondta még pár alkalommal szegény, hogy kérdezzem meg, ő jó fiú volt, nem verekedett, de mondtam, hogy elhiszem, amit ő mond, nem kérdezem meg. Így a gondozónők sem tulajdonítanak neki akkora jelentőséget. Persze, mindig mindenki okos. A lényeg, nehogy bebeszélj itt ilyeneket Magadnak, hogy elrontottad a nevelést!
Teljesen igazad van Hajnikám, de erre az ember csak idővel jön rá, és nagyon-nagyon kemények az első napok, hetek az egész családnak.
VálaszTörlésMunkahely ügyben pedig szerintem is méltányosak voltak nagyon. Örülök is, hogy így alakult, van egy kis fizetett szabim :D