húsleves

Tegnap ebéd után indultunk vissza Bp-re. Csakhogy még nem voltunk csak 95%-ig összepakolva. Borsi pedig azonnal követeli a déli alvását -jószokásszerint- amint az uccsó falat lecsúszik a torkán.
Úgyhogy óriási rohangálás kezdődött, hogy mindent összeszedjünk és indulhassunk, hogy Nyivákborsi bevághassa a szunyát. A lényeg a lényeg, hogy majdnem a fagyasztóban hagytunk a disznó javát.


Utolsó pillanatban kaptunk a fejünkhöz, és raktuk a szinte már guruló autó csomagtartójába.
Így ma csinálhattam egy nagy fazék húslevest, karajcsontból. Reggel fél 7-kor már főtt, fél 12-ig.
A lehető legkisebb lángon. Borsinak kétszer is kellett szednem ebédnél.
A hétre pedig van elegendő leveskészletünk apával, ugyanis rászoktunk, hogy vacsorára (vagy csak úgy) levest eszünk a tévé előtt, nagy 6 dl-es bögrékből.