fogról fogra

Hétvégén a Zazziban voltunk süteményt beszerezni, Solymáron. Amikor megérkeztünk kiszálltam az autóból és megbotlottam, ennek következtében úgy elharaptam a nyelvem, hogy még. Dőlt a vér és jól el is zsibbadt. Persze beszartam, hogy nem fogom érezni az ízeket, de az azért zavartalanul működött. :D

Sajnos nem sikerül a mi, és Borsó étrendjét közelíteni egymáshoz. Volt hétvégén káposztás tészta, de a tésztát nem lehetett egyszerűen szétfőzni úgy ahogyan én kigondoltam, úgyhogy nem mertem odaadni Borsinak. Vasárnap pedig paradicsomleves, sült karaj és krumplipüré volt, de ezt sem tudtam nyugodt szívvel odaadni neki, mert a hús nagyon száraz volt, -mert én így szeretem :)-. A krumplipürét megkapta csirkemellével, de ez is száraz volt nem nagyon csúszott neki. Egy kis forraltvízzel próbáltam hígítani, de addigra már elment tőle a kedve. A paradicsomlevest pedig még tökéletesíteni kell, mielőtt ő megkapja. Ez volt az első próbálkozás.

Borsinak van ugye 2 egész és 2 fél foga, de ennek ellenére, úgy tudja csikorgatni, hogy apának áll a szőr a hátán :), persze én is csikorgatom egy kicsit ilyenkor. Olyan jó szövetségese lenni :D
Szerintem már nemsokára kikandikál a felső, jobb és bal kettes fogacska is, mert nagyon fehér duzzadt ott az íny.

Már rendeltem egy adag karácsonyi ajándékot, és néhány lakó már kirakta az ablakba a karácsonyi világítást. A cipősdoboz akció 2009-re szánt cipős dobozt már kiválasztottam (apa 46-os cipős dobozai közül) szépen be is csomagoltam, már csak el kell dönteni, hogy milyen korú kisfiúnak készítünk össze ajándékot, és jól meg kell tömni.

Az esti alvások kezdenek visszazökkenni a régi kerékvágásba. Már nincs sírás, ha mégis max 1 perc, aztán álomba ringatja magát.

Vettünk Borsinak egy Cicco járássegítőt a Vaterán. Szépen letisztogattam alkohollal majd sima vízzel, és nagyon örülünk neki azóta is. Túl azon, hogy járássegítőként nem nagyon használja egyenlőre, minden más funkciójával nagyon jól eljátszik, sőt a formabedobó része miatt sokáig forgalomban lesz.

Erről jut eszembe az is, hogy már 1-2 lépést megy önállóan Őborsósága. Apró lépések, de mégiscsak lépések:). Vagy nagyon rákoncentráll és elengedi a kapaszkodót, de ilyenkor általában hívogatjuk magunkhoz, és elrötyögi az egészet, és a második lépés inkább már vetődés, vagy nem figyel oda hanem annyira meg akar szerezni vmit, hogy elindul. A kis remegőláb technikus. :)