NándiLilypie Kids Birthday tickers
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alvás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alvás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 6., szerda

mostanában

Drága kicsi fiam, a beszédet továbbra sem erőlteti. A jelbeszéde ezzel szemben ragyogó. Simán megkérdezi mutogatva, hogy esik-e az eső. Amikor pedig arról van szó, hogy megyünk megnézni a pónilovakat, gond nélkül elmutogatja, hogy, ok, de ő nem ül fel rá, csak megsimogatja.
Az akarata egyre nő nő, és mi Apájával már alig alig bírjuk lenyomni. Egy pelenkacsere, fél óra könyörgés, hogy cseréljük ki, negyed óra gondolkodás sírás a kiságyban, és aztán másfél perc alatt kicseréljük.
A déli alvásokat egyre nehezebben veszi be a gyomra, pedig nagyon álmos látszik rajta. Összehordok már neki fűt, fát, virágot, hogy miért érdemes lefeküdni, de nem használ semmi.
Ma is vagy 20 percig nyomtam neki a rizsát, és végül azzal hódítottam meg amitől legkevésbé vártam. :)
Délután jön a mama-papa, fúú szupi örül, majd kibújik a bőréből, de nem elég jó. Megyünk a DM-be veszünk nyalókát, fúúú ez is nagyon szuper, de nem elég. A többire már nem is emlékszem miket hordtam össze, de már más nem jutott eszembe és mondtam neki, hogy emlékszik milyen jót játszottunk délelőtt, na olyan többet nem lesz ha nem alszik egy kicsit.
Végre célba találtam, erre már ugrott is ki az etetőszékből és nyikkanás nélkül aludott el. Persze azt még leszögezte, hogy nagyot nem alszik, csak kicsit, természetesen mutogatva.
Ráadásul most még beteg is. Megint folyik az orra és köhög, még csiribirire sem tudtunk menni tegnap, még nekem is hiányzott pedig.
A betegeskedése egyik csúcsnapján, hajnali három órakor ébredt fel, legközelebb, de. 11 órakor sikerült letenni aludni. Apával felváltva aludtunk még 2-2 órát, de ettől függetlenül két napig nem tudtuk merre van az előre.
2 hete voltunk Vállajon, az udvarról be sem akart jönni. Hajnal 6-kor kelt és egyenesen pizsamában mezítláb elindult az udvarra. Egész nap füvet szedett a tyúkoknak :) motorozott, homokozott, focizott. Mindent összeevett amit talált, aztán meg hányt.

2010. november 9., kedd

sztorik mostanában

Kis Drágám nagyon okos. Kettőig számol, de csak a kettőt tudja kimondani - tötttö, és mutatja is.
A liftből ha kiszállunk ő mindig benn akar maradni egy kicsit egyedül és kéri, hogy csukjam be az ajtót, aztán kikopog, én kinyitom és akkor jön ki. Mindig mondom neki, hogy csak egyszer, mert mások is várják a liftet. Mostanra már ő mutatja, hogy egy, a mutatóujját felemelve. Aztán jön a tötttö :)

Vasárnap alvás után, fél óra leforgása alatt kikészített minket Borsi és persze ő is kikészült.
Apája kihozta a szobájából, leülnek a kanapéra. Azonnal észreveszi a reggeli tejét, a polcon rohan, hogy kivigye a konyhába. Apja félreérti azt hiszi inni akar belőle, nem engedi neki elvenni. Borzalmasan megsértődik Borsi sír, üvöltve vigasztalhatatlanul. Nagy nehezen megnyugszik, kihozza a konyhába, feláll a fellépőre, adok neki egy kókuszkockát éppen elkészültem vele. Szépen eszegeti, közben szörpit kortyolgat. Egyszercsak zuhan a földre teljes testhosszal. Kb. fél méterre pakolásztam tőle, arra jutott időm, hogy a lábam a feje alá tegyem így a fejbeverést egy 10-es skálán, mondjuk tompítottam 6-ra. Megint sírás ordítva, vigasztalhatatlanul. Apája rohan ki a konyhába mindketten sírunk, valahogy megnyugodunk nagy sokára. Amint ez bekövetkezik Borsi fiamnak eszébe jut, hogy ő tulajdonképpen sütizett, úgyhogy azon nyomban felnyúl a konyhapultra egy sütiért. Ezzel a lendülettel az egész tálcát magára húzza, és minden a földön landol. Úgy megijedt, hogy sír, ordítva. Én próbálom nyugtatgatni, hogy nincs semmi baj ne sírjon, de csak rohan az apjához, aki mellesleg oszta őt, hogy miért csinálta ezt, és miért nem fogad szót, nézze meg hogy néz ki a konyha, oda a süti, anya egész délután dolgozott vele. Ez nem számít csak apa, apa, apa és mindenhol lehullik róla egy kis kókuszreszelék.

Leszoktattam a cumisüvegből való ivásról, már ami ateát, szörpit illeti, a tej reggel és este még cumiból iható. Ez összesen fél lépést jelent, mert bár pohárból iszik, de szívószállal. Nagyon élvezi és én is.

Járunk keddenként Csiribiri tornára. Talán már említettem, hogy Borsi erősen megfigyelő szerepben tetszeleg a foglalkozásokon. Ma a foglalkozást tartó Barbi néni, próbálta rávenni, egy gyakorlatra, de nagyon határozottan elutasította Borsi. Mivel kitartó volt 2* sikerült rávennie a kb 8 alkalomból, hogy csinálja meg a gyakorlatot. Aztán megjegyezte, hogy a leendő feleségének nagyon nehéz dolga lesz ha kedvére akar majd tenni :D Amikor másodjára megcsinálta amit kellett már az egész csoport tapsolt, mert mindenki lélegzet visszafojtva várta, hogy mi lesz. Mert látszott a szemén, hogy meg fogja csinálni, de nem tudtuk mennyi ideig kell még biztatni. Huncut nagyon huncut.

Szombaton a Hajógyári szigeten voltunk. Volt ott egy póniló, és jópénzért szekérrel körbe vitt a szigeten. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Nándi mennyire odavolt érte. Ha engedtük volna simán odamegy és megsimókázza. Leguggolt tőle egy méterre és nagy áhítattal nézte. Jó kis játszótér van a szigeten, de az igazi élmény az óriáscsúzdák, azonban az még pár év.

Ébredésnél van egy új szokása, mégpedig az, hogy kivágja az ajtaját, majd visszafekszik, mintha mi sem történt volna. Van hogy még vissza is alszik utána. Ezzel akar jelezni, hogy szeretne inkább nyitott ajtónál aludni?!

2010. szeptember 20., hétfő

ébredés

Mostanában már nem sírdogál ha felébred hanem szólongat: -anya, anya aaanya annnya
van, hogy hajnali fél négykor is bepróbálkozik - anya, anya aaanya, ha semmi mozgás, akkor visszaalszik.
Ha bemegyünk érte, hogy kivegyük a kiságyból a következő a menet: először kiadja a kutyusát, a tigrisét, vagy éppen amivel aludt, majd a két takaróját, a kispárnáját és ha már semmi nem maradt az ágyban akkor nyújtja a kezeit a magasba, hogy most már jön ő is :) Néha már alig bírjuk kivenni a sok cucc tetejére:)

2010. április 13., kedd

alvás

Apa ma nem volt itthon az esti szertartás lebonyolításánál. Borsi pedig nagyon félhetett, hogy mi lesz a lefekvésnél, apája nélkül, mert ezt mindig együtt intézik, hogy alig ivott az esti tejéből és máris elkezdett ráncigálni a kezemnél fogva. Először nem is akartam kötélnek állni, de annyira rángatott, hogy kíváncsi lettem hová akar vinni. Hát bemasírozott a szobájába az ágyánál megállt, magastartásba emelte a kezeit és boldogan mosolygott amikor rákérdeztem, hogy le akar feküdni?!
Futólépésben szedtem össze a cumiját meg a takaróját, és betettem a kiságyba. Egy hang nélkül elaludt, mint mindig.
Édesem!
Amúgy mióta iylen esős idő van a héten, délelőtt nagyokat alszik és délben semmit, viszont 3-4 óra körül már borul össze vissza, akkor alszik megint egy nagyobbat. Holnap már nem lesz délelőtti alvás, inkább korábban ebédelünk.

2010. április 9., péntek

Uborka

Borsi imádja az uborkát, bármit megeszik ha van hozzá uborka. Meghámozom, negyedelek egy karikát és úgy falja, mint a baj, csak a vajas kenyeret kell hozzá adagolni. :)

Most reggel megtalálta a dugicsokimat. Felmászott vele a kanapéra és kezdte volna maszatolni mikor észrevettem. Elvettem tőle és kis adagokban adtam neki. Én még embert nem láttam ilyen cukin csokit enni. Vigyorog folyamatosan, nagyokat kurjongat úgy majszolja. Meg fogom zabálni.
Kidőlt a hintában, mert már megint 5-kor ébredt. Vmi felébreszti hajnalban és bármilyen álmos nem bír visszaaludni, pedig próbálja magát visszaaltatni, de sohasem sikerül. Hát mindegy ez van, majd aludna ha olyan idős lesz, mint mi, de akkor majd jól nem hagyja a saját gyereke. :)

Tegnap a játszótéren minden második követ bekapott, az egész tőlem zengett ahogyan könyörögtem neki, hogy több követ már ne vegyen a szájába. Már igazán leszokhatna erről.

2010. március 21., vasárnap

aludni kell délben

Borsit annak rendje és módja szerint, letettük ebéd után aludni. Ő viszont nem aludt hanem nyávogott, sírt, nyávogott sírt. Gondoltuk a foga nem hagyja elaludni és fél óra után kihoztuk. Ám abban a pillanatban elmúlt minden fogfájás és kesergés.
Nos ha ő így, mi is így!
Fogtuk magunkat újra megterítettünk az ebédhez, és minden teketória nélkül megebédeltünk újra. Mondanom sem kell, hogy Borsi tartotta velünk a lépést, ő is evett :).
Most viszont már kidőlni látszik, hallatszik és talán lesz valami a megkésett déli alvásból.

Szombaton voltam fodrásznál. Nagyon megjártam megint. Olyan kedves volt a fodrásznéni (megint egy új), hogy szabad kezet adtam neki. Erre csinált nekem egy Bundesliga frizurát, mert szerinte ez nekem nagyon jól áll. Nem volt szívem neki mondani, hogy nem hiszem el hogy komolyan gondolja, meg apának mindenképpen szerettem volna megmutatni, úgyhogy eljöttem úgy ahogy voltam. Mondjuk megérte, mert nagyon jót röhögtünk rajta apával és ma reggel újra amikor meglátott :D
Mathauss-nak szólít azóta, és még róla is nehéz olyan képet találni ahol hasonló a hajunk :)

2010. március 2., kedd

evés, alvás, séta

Nagyon jó étvággyal eszik Borsi. Néha már el sem hiszem, hogy egy félórán át folyamatosan eszik és még mindig enne, de akkor már nem adok neki :). Ez általában az ebédekre igaz. A többi étkezésnél jóval mértéktartóbb.
Kenyér+felvágott kockákat adtam neki tegnap uzsonnára. Ha a szájába adtam, szépen megrágta és lenyelte. Ha elé tettem a tálcára, levette róla a húst, és a kenyeret visszadobta. :D
Egyre nagyobb csibész, és megérkezett a dackorszak is.
Tegnap rekordalvás volt délben. Fél 1-kor vittem be, és fél 5 kor hoztam ki a szobájából.
Mai sétánk végén megint kivettem a babakocsiból, bár tiltakozott kicsit, de mégiscsak hazasétált. Fel a lépcsőn, liftbe be, liftből ki, bejárati ajtón be. Olyan boldog ilyenkor, büszke magára nagyon. Persze 1000 el dicsérgetem is.
Miközben sétált utolért minket egy néni. Mondta neki ő is, hogy milyen ügyesen sétál, na ettől majd belém bújt új félt, de aztán csak továbbsétált. A néni kérdezi, hogy ugye kislány? Mondom nem kisfiú. Teljesen elképedt, merthogy "Olyan szép arca van, biztos voltam benne, hogy lány!"
:D

2009. december 14., hétfő

déli alvás

Mindig panaszkodok apának, hogy milyen rossz, délben letenni aludni Borsit, mert úgy sír ameddig el nem alszik. 1-2 percről van szó, ha ettől tovább sír akkor úgysem fog elaludni.
Ő mindig mondja, hogy bírjam ki, rá kell szoktatni stb.
Hétvégén ebéd után mondom, hogy vigye már ő lefektetni, előtte pelenkacsere.
Adom neki az instrukciókat, hogy miközben cseréli a pelust, mondja el, hogy most alvás következik ne sírjon, mert tök jó lesz. Na, apa el is mond neki mindent rendre, leteszi Borsit, ő meg egy nyikk nélkül elalszik.
Ma én is kipróbáltam, és nekem is működik :D
Hihetetlen, hogy az ember más szemében a szálkát is, a sajátjában a gerendát se. Lehet ez nem pont ideillő mondás, de vmi ilyesmi.

2009. december 11., péntek

Borsi

tegnap majdnem 3 óra hosszát aludt. Valahogy már kibírja estig ébren, de 8-kor már fix, hogy alszik. Persze reggel hajnalok hajnalán már ébren van és kapcsolgatja a villanyt.
Céklapürét csináltam neki tegnap, szép pirosat kakil tőle :)
Evésnél néhány falat után, kéri a kanalat és ő akar enni. Egy kanállal az ő szájába lapátolunk egyet az enyémbe. Amikor én kapok úgy mosolyog, hogy hihetetlen édes. Kicsit sunyin, kicsit elégedetten.
Eci mama megtanította neki, hogy kell széttárni a karját és mutatni ha valami nincs/eltűnt/elment. Folyamatosan csinálja, elolvadunk tőle, ha rákezdi. :D
Tegnap kiraktuk az ablakba a karácsonyi égősor. Nagy szemekkel bámulta reggel (hajnalban), de ahogy vibrál félek, hogy vmi baja lesz tőle, úgyhogy csak kicsiket fogja bekapcsolva látni.
Gőzerővel készülünk a karácsonyra, úgy sajnálom, hogy nem nagyon fogja még érteni, hogy mi folyik körülötte, de remélem kellemesen el fog fáradni a forgatagban.
Apa kivette a tartogatott szabijait és az idén már csak 4 napot fog dolgozni, már van gyereke :) és most rajta a sor, hogy karácsonykor szabin legyen. Minden évben ezzel vették le a lábáról a kollégái az ünnepek körüli kimenjenszabira felfordulásban.

2009. december 4., péntek

egymondatosak

Borsó, ma először, reggel amikor felébredtem, átkérezkedett az én ölembe az apjáéból. Alig akartam elhinni.

Szombaton jön anyukám. Úgy látszik ahol a szükség ott a segítség, mert nagyon rossz hetem volt. Eléggé idegbeteg voltam szerdán és csütörtökön. Kati és Maja pont mind a két napon átjöttek meglátogatni minket. Pedig 1 kezemen, na jó kettőn, meg tudom számolni hányszor voltunk egymásnál amióta Borsi megszületett. Aztán meg anya is rászánta magát az útra még ha csak 1 napot marad akkor is, nagyon jó lesz. Szóval ahol a szükség, ott a segítség.

Kati ma SMS-t írt a Télapónak. Megőrülök, dehát haladni kell a korral :D

Borsi újra a hintában tud elaludni. Egyébként csak sír sír a kiságyban elalvásig. Mondjuk pont tegnap este nem sírt. Nem értem én ezt...

Egyre több lépést tesz meg, eddigi csúcs 7 lépés, de magától még nem áll fel, mindig kapaszkodnia kell valamibe. Addig állítólag nem fog menni a járás sem, ameddig az önálló felállás nincs begyakorolva. Az egyensúly miatt.

2009. november 30., hétfő

Alvás

Újabb fordulat következett be az alvás terén. Borsó leszoktatta magát a hintában való elalvásról. Úgy volt, hogy beültettem a hintába 1 cumi, 1 alvó takaró és bóbita vagy ami éppen jött. Nos, először kidobja a cumit, majd a takarót és hozzáfog nevetgélni ahogy a takarója felett hintázik.
Nagyon mérges lettem, mert hiába adtam neki vissza a felszerelést újra és újra kidobta. Végső megoldás volt, hogy fogtam és mindenestül betettem az ágyába. Aztán meg jól meglepődtem, hogy mindenféle megsértődés, kiakadás nélkül szépen elaludt. Szóval viszlát hinta. Apa mondja, hogy éppen időben, mert lassan 15kg lesz és a hinta csak eddig bírja :).
Ezzel a változással együtt, úgy veszem észre, hogy kezd a napi 3 alvásból áttérni a napi kettőre. Persze ez nem megy ukmukfuk, de határozottan változik újra a napirend.

Önállóan eszi már meg a reggelijét és a vacsoráját. Nagyon bezabálnivaló a bőbugyogó pizsamájában ahogy nyakalja a tejet.
Nem is beszélve ahogyan almát eszik.

2009. november 15., vasárnap

alvás

Tegnap éjszaka apát felhívta egy kollégája éjfélkor. Már aludtunk. Persze mindenki felriadt a csörgésre, így Borsó is, méghozzá alighanem megijed, mert sírt nagyon. A sírást hamar befejezte, de nem tudtuk visszaaltatni 3 óráig. A hintában kétszer elaludt, de amint a kiságyba tettük kipattantak a szemei, mintha misem történt volna. Játszottunk, mesét olvastam, ringattam de nem tudott lenyugodni annyira, hogy álomba szenderüljön. Aztán 3-kor betettük a kiságyba és kb. 5-10 perces hisztisírás után elaludt.
Most megint ez van, éppen ezt hallgatom, de már a második kört nyomja, elméletileg ezután elalszik. Teljesen ki van merülve ez egészen biztos, fogalmam sincs mitévő legyek, és hogy miért csinálja ezt a műsort, holott többé kevésbé simán elaludt eddig az esti fektetésnél.
Végül a hintában aludt el.
Mára virradóra 2* volt éjszaka ébren, de szuper ügyesen visszaaltatta magát közbeavatkozás nélkül. Hacsak azt nem számoljuk, hogy félkómában kiültem az ágyszélére és küldtem neki a gondolathullámokat, hogy aludj vissza kisfiam, aludj vissza, lécci lécci lécci...

2009. november 12., csütörtök

10

hónapos.
Ma is 5 órakor kelt, de pontosan 5:00-kor, ezt nagyon érti. Villany fel és ameddig türelemmel bírja elvan ,aztán könyörtelen hiszti 6-ig, mert előbb nem mozdulunk apával, ugyanis elkezdődött a leszoktatjukakoraikelésről nagy téli hadművelet. Ez pusztán megszokás, mert fix, hogy nem éhes.
Mióta átalussza az éjszakát mindig is 6-kor kelt, és ameddig indokolt volt, már kapta is a tejet, de manapság ez már megszokás lett. Ez a hátulütője a nagy napirendesdinek. Persze azért jobb napirenddel, mint nélküle.
Tegnapelőtt pedig hajnali 1 órakor ébredt, felkapcsolta villanyt mi meg rémülten meredtünk egymásra apával, hogy most mi lesz. Aztán apa kikászálódott, kis tea, cumi, villany leó, és ment tovább az alvás. Megúsztuk.
Hétvégén le kell tenni az ágyat, hogy ne érje el a kapcsolót, mert bár nagyon nagyfiús, mégsem helyénvaló egyenlőre.

Továbbra is mindent a szájába vesz, és kíméletlenül megrág. Mintha kisegér lenne és rágás nélkül nem létezhetne. A kádszélét, a lábujjamat, az etetőszéket és természetesen az összes játékát. Most, hogy a felső két foga is kibújt fájdalmasan is oda tud harapni , persze szeretgetésből.
Viszont szépen eszi a vajas kenyér katonákat és a villával összenyomkodott ebédet. A pufasztott kukorica a kedven csemegéje, és egyben a jokerem, mert bármijen szituációból kisegít ha arról van szó. Imádja és ha eszi, megszűnik a világ :D

2009. november 9., hétfő

Értelmi fejlődés

Felfedezte az l betűt, keresett hozzá egy szót és most ezt mondogatja: lúdlúdlúdlúd, az l betűn van a hangsúly de teljesen érthetően mondogatja. Ugyanakkor a pápápá-val teljesen felhagyott, csak az integetés maradt meg belőle.
Úgy figyelem, hogy kezd a finom mozgása is kialakulni. Eddig is tanítgattuk összeilleszteni a játékait, de tudtuk még korai. Tegnap azonban már sikerült utánoznia. Egy kislabdát beletett egy műanyag pohárba, amibe pont belefért. Többször egymás után és nagyon nagyon boldog volt, hogy sikerült. A 2 karikából álló bohócot is egymásra tudja már rakni. Persze azért még nagyon kell koncentrálnia, de nagyon látványos fejlődés egy hétvége alatt.
Mindezen produktumok az alvás rovására mentek, mert este fél 10-kor sikerült álomba nyöszörögnie magát és ma reggel már 5 órakkor igényelte a társaságot.
De sebaj, most alszik, apának meg volt ideje bőven a reggeli készülődéshez.
MA minden erőmmel azon leszek, hogy levideózzam a lúdlúdlúd-ot. Nem könnyű feladat, mert amint meglátja a kezemben a szerkezetet, máris eldob mindent és terminátor módjára megszerzi, de legalábbis akarja.

2009. november 2., hétfő

Vállaj

Ma délben értünk haza. Borsó egész éjjel nem aludt. Megfázott. Bedugult az orra és felébredt. Komoly szülői próba volt az éjszaka. Van egy kis hőemelkedése egyenlőre még nem adtunk neki lázcsillapítót. Kamillateát kap nagyon sokat, és gyakran szívjuk az orrát. Most a hintában alszik, talán így nem tud úgy eldugulni az orra, mert kifolyik. A hitában való altatás most nagyon megbosszulta magát, mert ugye nem vittük magunkkal és szegény gyermekem nemigen tud elaludni amúgy. Kivéve az esti alvást az mindig a kiságyban magányosan történik. Eljött az első napközbeni alvás ideje, Borsó kellőképpen álmos is volt, de nem tudtuk elaltatni. Anya kérte, hogy öltöztessük fel és majd tologatja az udvaron. Persze azonnal elaludt. Bevittük levetkőztettük és simán aludt tovább. Aztán kitaláltam, hogy tegyük egy paplan közepére és a 4 sarkánál megfogva elringattuk apájával. Nagyon hatásos volt, hamar elaludt mindig. Éjszaka viszont nem jött be, pedig amíg bírtuk szorítottuk a sarkokat, de amint letettük felébredt szegénykém. 3* volt fent és 1 óra múlva aludt csak vissza. Már előre remegek a mai éjszakától. Hiába rutint kell szerezni ebben is. Hála az égnek eddig nem volt betegség miatt gondunk.

2009. október 29., csütörtök

Egész

álló nap fúrnak ebbe a kib@szott házba, már olyan ideges vagyok, hogy alig látok a pipától. Egy új szolgáltató kábeleinek fúrják a lyukakat, de könyörgöm egész nap? és folyamatosan? és minek kinek? Olyan elegem van már ebből a paneléletből, és ilyenkor persze minden sérelmem 1000szeresére nő.
Na mindegy csak azt akarom közhírré tenni, hogy Borsó a legjobb gyerek a világon. Simán tudomásul vette, hogy most ez van és ugyanúgy játszott, evett és most meg alszik, mintha minden csendben rendben lenne. Ezért is nem mentünk még el világgá itthonról, mert őt nem zavarja akkor énmiattam ne zökkenjen ki a napirendjéből. Amúgy is hétvégén utazunk Vállajra elég próbatétel lesz az neki, de nagyon remélem, hogy jól fogja azt is viselni, megint.

2009. október 28., szerda

méretek és egyebek

Újabb mérések történtek 10.050g és 77 cm. 1 centivel kisebb lett :D
Ma megtört a jég és fél 7 után kelt csak fel, mosolygósan, felkapcsolta a villanyt (ez a legújabb tudományamutatványa) és szépen elbeszélgetett a 2 kispárnája csücskével :D, imádja őket.
Mi meg őt imádjuk!

Ja és hát meg kell említenem, bár nehezemre esik, hogy ha itthol van az apja, én képbe sem kerülök nála. Állandóan mászik át hozzá és kiveri a balhét ha az apja lelép mondjuk WC-re. Ha felébred és mindketten bemegyünk hozzá, hát bizony az apjához megy, hogy vegye ki a kiságyból.

A hosszú hétvégén pedig a napközbeni alvások után befeküdtünk mindannyian a nagyágyba, hihetetlenül jól elbirizgált bennünket, meg a takarókat. Nem is zavarta, hogy mi közben becsukott szemmel teljes passzivitásban feküdtünk, dumált meg énekelt és néha odabújt. Tündér.

2009. október 25., vasárnap

Idétlen időkig

Ma reggel téli számítás szerint fél 5kor ébredtünk, ami még a nyári időszámítás szerint is 1 órával előbb van, mint amit az utóbbi időben megszoktunk. Nándi nyöszörög, mire kikászálódunk már inkább sír. Nincs áram. Keresem a mobilom, hogy világítsak vele, lemerült. Tapogatózva keresem a gyertyát. Közben Timi már talált egyet, gázon melegíti a vizet a reggelihez. Túl a reggelin gyerek nem alszik vissza. Játszunk. Kis idő múlva jöhet Charlie bácsi, de meg sem hatja. Játszunk tovább. Újabb próba, semmi.
Valahogy dél lesz, addig alszik kemény fél órát. Már ekkor úgy érzem, hogy vége lehetne ennek a napnak.

A délután viszonylag eseménytelenül - leszámítva a "véres száj sokkot" - de annál lassabban telt. Utoljára közvetlenül cigiről leszokás után teltek ilyen nehezen a napok. Én nem is panaszkodhatok, mert sikerült még aludnom is, vagy másfél órát.

Már csak attól félek, hogy holnap újrakezdődik ez a nap. Komolyan próbára tenné a hitemet.

2009. október 24., szombat

aluszik,

mint egy nagyfiú, már 2,5 órája. Komplett ebédet megfőztünk apával ezalatt. Gulyásleves, vörösborban főtt fokhagymás hús, krumplipürével, és még padlizsánkrémet is csináltam.
Olyan bűbáj lesz ha felébred, kis álomkóros :D

2009. szeptember 9., szerda

Szerintem

ezek a panellakások, amiket eredetileg a mostani életkoruknál sokkal rövidebb időre terveztek, ha valaha feladják akkor az azért lesz, mert a lakók annyi lyukat fúrnak a falakba amennyit csak bírnak, pénzt, időt, energiát nem kímélve fúrnak. Persze mindig akkor amikor Borsóalvásidő van.
Én gondolatban már mindenféle hiriget elkövettem azzal a taggal, aki fúrni merészel. Borsó, pedig füle botját sem mozdítja, békésen aluszik.